Sunday 24 August 2014

Move out... Move on... Move in?

Eltelt jó sok idő legutóbbi írásom óta. Muszáj erőt vennem magamon írásba szednem az elmúlt időszak eseményeit.
Mert, hogy igazából rengeteg minden történik, és egy posztba talán nem is kéne mindent beleírni.
De talán kezdeném is a legelején. Tél van, rengeteg esővel és 12-15 fokos nappali átlaghőmérséklettel. A népek passzív üzemmódban vannak, kevesebb a program... vagy?
Nos igen, vettem a bátorságot, és a cégnél csináltam egy skype csoportot, ahol picit összekovácsolhatom az aktívabb embereket. Mivel elég sok mozgékony és belevaló emberrel dolgozom együtt. Korombeliek, hasonló érdeklődéssel.
Persze az első egy két program hirdetése - mint például túrázás és billiárdozás, meg sörözés - után hamar összetoltuk az ebédlőben az asztalokat, hogy na  könnyebben kitárgyaljuk a jövőt evés közben. Ugyanis közeleg a tavasz (Winter Spring is coming! - ahogy állandóan szoktam is mondani nekik).
És lássanak csodát már van falmászó csapat, néhány keen bean, surfing session-re, és raftingra való nép is összejött. Túrázás egyéb apró összejövetelekről már nem is beszélve.






Szóval igen nagyon alakulnak a dolgok. Hétköznapra benyomtunk egy kis ping-pongozást, és badminton (terem tollasozás) a következő program.

Szóval, amikor csak jó idő van igyekszünk valami finomságot leszervezni. Finomságról jut eszembe, tegnap volt torkos csütörtök-szerűség a kikötőben, egy nagy hangárt berendeztek mindenféle kajádával, és igazából az egész nap csak arról szólt, hogy az emberek esznek... és esznek... meg isznak. :) És nem is akármilyen ennivalót, mindenféle nemzeti konyha és minőségi ételek. Nagyon jó bemelegítés volt az esti programra, amit azt hiszem csak holnap taglalok ki.

Csak hogy a történések hömpölygő folyamát ne szakítsam meg, belefogtam lakáskeresésbe is, ami, mint kiderült nem is olyan könnyű. A lakások drágák, és iszonyatosan nagy a verseny, szerintem a bécsi piac teljesen kellemes ehhez képest. De azért szerencsésnek mondhatom magam, mivel elég gyorsan találtam egy igen frankó kéglit, egy hihetetlenül pazar helyen (és nem is fokozom tovább, mert már így is majd szétvet az öröm...).
És a mai nap kiderült, hogy enyém a lakás. Méreteit tekintve alkalmas néhány bátor jövevény befogadásra is.





Elég hihetetlen, de még szigetelés is van benne, a középső unit lesz az enyém, igazi kis cozy, full bútorozott, csak a bőröndömet és a hangszereimet kell vinni, és ennyi. :)
Óó, igen sikerült visszatermelnem a kocsim árát, szóval itt volt az idő, hogy az egyik nagy szerelmemet a közelembe mozgassam... Szóval beszereztem egy digitális zongorát. Reszkessetek szomszédok!!!

Mindezek mellett még a szokásosnak mondható naplementék, és óceánparti séták is kapnak időpontot a naptáramban. Hiszen mindig kell időt szánni arra, hogy a lábunkat megmártsuk a csontig éppen nem hatoló, ám meglehetősen -3 centi hidegséget árasztó óceánban. Az látvány és a nyugalom, a körülöttem sétáló emberek bámulása igen jó kárpótlásnak számítanak a jelenleg még nem igazán barátságos hőmérsékletű víz helyett.
És persze, hogy befejezzem a poszt legelejét a héten megjött az igazi tavasz is, azaz már csak idő kérdése és indul minden kitervelt móka.

No, de egyenlőre ennyi.
A hétvégi események vagy inkább esemény megér egy külön posztot, szóval ezt meghagyom a jövőhétre.

Sweet as New Zealand!